Az egészségügyben - különösen a kórházakban - dolgozók előtt a Gyógyinfok neve ismerősen cseng. Összekapcsolódott az egészségügy új finanszírozási rendszerével a HBCS-vel, a háziorvosi degresszióval, stb. Az intézet 2004. január 16. óta új szervezeti felállásban folytatja munkáját. Hogy mégis megértsék a jelenlegi tevékenységünket, érdemes megismerkedni a történetünkkel, amely évtizedeken keresztül összefonódott a Gyógyinfok nevével.
A 70-es évek elején - az országos számítástechnikai kormányprogram keretében - készült az első hazai egészségügyi számítástechnikai koncepcióterv. Alapelve az volt, hogy bázisintézeteket jelöltek ki az egészségügyi számítástechnikai alkalmazások egyes típusainak tanulmányozására, mintarendszerek kidolgozására, gyakorlati alkalmazásuk megvalósítására, kipróbálására, országos terjedésük elősegítésére.
Így lett 1974-ben az öt bázisintézet közül az egyik a Szekszárdi Kórházban létrehozott számítástechnikai központ. Feladata a számítástechnikai módszerek alkalmazása a betegellátásban, kórházi információrendszer modell kidolgozása volt.
A Szekszárdi Kórházra azért esett a választás, mert már a 60-as évek közepén Dr. Szentgáli Gyula(1923-1980), a kórház akkori főigazgatója gépi adatfeldolgozó központot hozott létre a kórházban - ipari üzemekben kiselejtezett - lyukkártya feldolgozó gépekkel. Itt indult meg hazánkban először 1967-ben a kórházi adatok folyamatos gépi feldolgozása. Dr. Szentgáli Gyula kidolgozta a kórházi ápolási események legfontosabb adatait tartalmazó Adatlap-ját, adaptálta hozzá az Egészségügyi Világszervezet "Betegségek Nemzetközi Osztályozása" kódrendszerét.
Dr. Szentgáli Gyula irányításával kezdődött R-10 számítógépen egy kórházi információrendszer modell kidolgozása.
Halála után Dr. Jávor András vette át a központ vezetését. A fejlesztési munka igazi eredményei már az ő irányításával születtek meg.
A legfontosabb eredmények:
A 80-as évek közepén új lendületet vett az itt folyó munka. Előtérbe került a kórházak hatékony működésének kérdése. Új elemzési módszereket, gazdasági, gazdaságossági szempontokat is figyelembe vevő, a minőségi munkát kiemelten értékelő rendszer kidolgozása, a nemzetközi élvonalbeli eredmények adaptálása kezdődött meg.
A kórházi esetösszetétel elemzések, a homogén betegségcsoportok módszerének hazai adaptációja nemzetközi méretekben is jelentős és elismert adatgyűjtésre és elemzésre alapult.
Munkánkat széleskörű szakmai kapcsolatokra, sok egészségügyi intézet, kórház segítőkész közreműködésére, lelkes szakemberek aktív bekapcsolódására alapoztuk. Intenzív szakmai viták során alakult ki az a nézet, hogy az egészségügyi munka mennyiségi és minőségi mutatóinak kidolgozásán alapulhat csak az egészségügy új finanszírozási rendszere. Ennek elméleti és gyakorlati kérdései, informatikai feladatai kerültek munkánk középpontjába.
Ma is ezt tekintjük a legnagyobb feladatnak. Munkánkkal részesei lettünk az egészségügy rendszerváltozásának. Aktívan részt vettünk és veszünk a Egészségügyi Minisztérium és a társadalombiztosítás (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) szakmai fórumainak munkájában, főleg adatfeldolgozásra, elemzésre alapuló döntés-előkészítési feladatokat végzünk. Így közreműködtünk a kormányzat egészségpolitikai koncepciójának (Cselekvési program) kidolgozásában, az új finanszírozási rendszer szakmai paramétereinek kimunkálásában, karbantartásában (HBCS jellemzők számítása, háziorvosi finanszírozási rendszer jellemzői, stb.). Figyelemmel kísérjük az új finanszírozási rendszer működése során jelentkező problémákat, kedvező és kedvezőtlen hatásokat. Ezt a munkát a legszorosabb együttműködésben végezzük az OEP szakembereivel, és segítséget adva a Egészségügyi Minisztériumban működő, "csúcsbizottságnak" szakmai döntéseikhez. A csúcsbizottság a minisztérium, az OEP, az orvosi kamara és külső szakértők részvételével működik, egészségpolitikai, finanszírozási kérdésekben szakmai döntéseket hoz, illetve jogszabály-előkészítő munkát végez.
A szakmai előkészítő munka mellett közreműködünk az új finanszírozási rendszer működtetésében is. A fekvőbeteg ellátás teljesítménymérési adatainak feldolgozását, a kórházak teljesítményértékének kiszámítását, összesítését a kritikus bevezetési időszak alatt intézetünk végzi, természetesen az OEP-el való legszorosabb együttműködésben.
Az egészségügy megújításában az egészségügyi informatika -mint önálló módszer és eszköz- jelentős szerepet játszik.
Szakmánk jellegéből következik, hogy széleskörű együttműködést kellett kialakítani és fenntartani ágazati és ágazaton kívüli szakmai szervezetekkel, így
A feladatokhoz az alábbi feltételekkel rendelkezünk:
Jól képzett, összeforrott szakembergárda (központunk jelenlegi létszáma a kisegítő személyzettel együtt 60 fő). Országos adatgyűjtési és feldolgozási feladatokra is alkalmas számítóközpont . Évek alatt összegyűlt, az egészségügyi szolgálat működésével kapcsolatos adatok. Legnagyobb jelentőségű és mennyiségű adat a fekvőbeteg ellátásról áll rendelkezésünkre, amely alapja lehet különböző morbiditási, mortalitási vizsgálatoknak, kapcsolódó költségadatokkal együtt pedig gazdasági elemzéseknek. Számos speciális szakismerettel rendelkező külső munkatárssal. Az egészségügyi informatika és az egészségügyi gazdaságtan - mint önálló tudományágak - területén összegyűlt szakismerettel és széleskörű országos és nemzetközi szakmai kapcsolatokkal.
Az OEP-hez való csatlakozásunk óta a eddigi feladatainkat változatlanul ellátjuk, és informatikai tapasztalatunkkal próbáljuk erősíteni az OEP csapatát. Ezzel az OEP vált az egészségügy első számú adatgazdájává.
){kind=link}